Megbuktam

Holnap konfirmáció lesz Zsámbékon. Felnőttek is konfirmálnak. Délelőtt hivatalos voltam a konfirmandusok utolsó vizsgájára. Jól esik látni a lelkes készülődést. Emlékeztet valamire, ami pár évvel ezelőtt velem is megtörtént. Bizonyára felejthetetlen élmény a reformáció ünnepén konfirmálni. Jelent valamit.

Mostanában ritkán jutok számítógép-közelbe (a munkán kívül), így ezekben a percekben próbálom utolérni a világ információ-gyárát, és kimazsolázni belőle a számomra lényeges részeket. Történt pedig, hogy találtam ezt a blog-bejegyzést. Nagyon megtetszett. Szinte jobb, mint a forrásként megadott cikk. Nekem mégis egyre a Zsoltárok könyve jutott róla eszembe, meg az a Dávid nevű fickó, aki bár gazdag ember fia volt, mégis pásztorként élt sokáig, aztán bujdosnia kellett, pedig nem szövetkezett a hatalom megdöntésére, de végül mégis ő lett a király.

Csak azt nem tudom, hogy hányadik ez a zsoltár.

Megyek is bújdosni...

Átmelegítőnek

A forralt bor mellé a hegy oldalába egy napsugaras délutánon a diófa alatt. Az őszi szellő krizanténumok nehéz illatát cipeli a hátán, és nagypapa a szódás szifon mellé kiteszi a kis zenélő dobozt is az asztalra...

Gary Schnitzer: Music Box Lullaby

(Szándékosan nem beágyazott tartalom -- Hozzáírás 2012.01.18-án: A hivatkozott videót a feltöltő felhasználó törölte, ezért a hivatkozást levettem. Sajnálom.)

Az ősz az az időszak a nyár után, amikor az állatok és a növények felkészülnek a télre. Mi emberek nem készülődünk? Mi lettbelőlünk?! Éjszaka is világosban akarunk járni, de a szívünkben nappal sötétség van. Télen sem akarunk fázni, de a lelkünkben csak szalmalángok lobbannak. Azok is csak időnként. Belül fázunk még nyáron is. Micsoda világ ez?

Micsoda hitető egy világ ez?!

Semmi nem az, csak olyan, mintha...

Vagy mégis?

Van remény!

A levelek lehullanak, a hó leesik. Aztán elolvad, vége lesz a hidegnek, a tettetett halál-szerű álomnak. Az ősz az újrakezdés előkészítése. A színek, az illatok, a formák bámulatos kavalkádja. Az időjárás soha máskor nem olyan sokarcú, mint ősszel: egyik nap kánikula, másik nap be kell fűteni. Pár hétre rá talajmenti fagy, zúzmara... Esti séta egy zúzmarás erdőben.

Boldog őszt kívánunk mindenkinek!

Realitánia

Igen kell, hogy a fennen szárnyaló gondolatokból és érzésekből valaki visszarántson a mindennapok világába, ahol bizony nincs kolbászból a kerítés, és nem mindenki tartja a szavát. Minden pénzbe kerül, az embernek csak egy élete van, és nem csak a test tud erőtlen lenni, de sokszor a lélek is. Az álmainkat, vágyainkat, szükségeinket pedig (látszólag) nem tölti be senki és semmi.

"De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja." (Mt 6:33-34)

Jönnek már

Presbiterválasztás lesz idén a gyülekezetünkben. Gyanítom, hogy ezzel nem vagyunk egyedül. Találtam egy cikket Szabados Ádám blogján, amin ennek ürügyén is akár érdemes elgondolkodni.

Pali öcsém szerint nehéz idők jönnek. Mélyre kell ásnunk, ha sziklára akarjuk építeni a házunkat. Nem számít, hogy ki milyen gyorsan haladt az építéssel, hanem hogy az építmény milyen biztos alapon áll. (Nem értek egyet mindennel, ami elhangzik a felvételen, de szerencsére Istennek nincs szüksége rá, hogy mindenben egyetértsek vele. Bár kétségkívül jobb lenne.)

Előbb a rizst

A kezdő szusi séfek hónapokat (néha éveket) mással sem töltenek, mint a rizs elkészítésével a vezető séf számára.

Ha a rizs nem jó, valójában nem sokat számít, hogy mi mást teszel, nem leszel képes elkészíteni egy remek szusit.

A legtöbb blog és írás ami marketingről szól feltételezi, hogy tudod, hogyan kell a rizst elkészíteni. Feltételezi, hogy megértetted a szerzői jogokat, a grafikai tervezést, és hogy van gyakorlatod a direct response rate (DRR - közvetlen válaszarány) mérésében, hogy túl vagy már több száz üzleti telefonbeszélgetésen, van veleszületett empátiád megérezni, hogy az ügyfeleid mit akarnak, és mit gondolnak, és tudod, hogy hozd magad imponáló helyzetbe azzal, amiben hiszel.

Túl gyakran ugrunk fejest az új dolgokba anélkül hogy elég jók lennénk a fontosakban.

(Forrás itt. Fordítás saját. -- Szerintem ez most elég gyenge lett, de csak 10 percem volt az egészre. Jobbítási javaslatokat szívesen fogadok, előre is köszönettel.)

Másról akartam írni...

... ma reggel, de eltérítődtem. Ez fontosabb.

"

 Jézus így szólt: "Bizony, mondom néktek: senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért,                                   
és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet.                                   
Ellenben sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból lesz első."

" 

(Mk 10,29-31. Kiemelés tőlem)

Figyelmen kívül hagyva azt a kis közbevetésnek tűnő kitételt, hogy "üldöztetésekkel együtt", egy fantasztikus üzleti ajánlat.

Így pedig kíméletlenül realista üdvösség, hiszen "Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk." (Jób 2,10b)

Ki tanul ebből?

"Egyetlen jó szakembert sem találok!"
"Tudom, tudom... az oktatási rendszer... már dolgozunk rajta..."
"Ba## m##!"
Pat Maddox által adott ötlet alapján.

Tetűnik

hamarjamégalétet
magadbahoznifáj
tevékalattelégett
retkeszegszabály

kicsodálgatásra
váramazurikedv
megvárhatáska
polcsónélküled

Egyébként köszönöm, szépen gyógyulok :D

Reggel a buszon

Minden további magyarázat nélkül:

Olyan nagyok már...

Okok

OKtalanság volna elhallgatni, amit erről gondolOK:

Vagy elhiszed, hogy mindennek megvan az OKa,

vagy nem,

de annak is megvan az oka.

A nagy, szigorral végrehajtott okkeres és-ben mégis van egy szó, amivel nem lehet mit kezdeni. Ami nem fér bele az oksági törvénybe, és még reményt is ad arra, hogy nem mindennek kell szükségszerűen következnie egymásból. Ez a szó a mégis.

De ennek is megvan az oka. (Meg az én mégis-mániámnak is megvan az oka :)

A visszacsatolásról

A versenyzőt reggel értem tetten a buszon, amint éppen eszembe jutott:

"

A tükörképem akkor is

megjelenik, ha én tudomást sem

szerzek/veszek róla.

De ha már ott van,

esetleg valamit lehetne

kezdeni is vele akár...

"

Időnként ki kell söpörni a raktárat, hogy legyen hely az újabb kacatoknak.

Elegendő időt töltöltök a gyerekeimmel?

A kérdés felmerülése esetén a válasz: nem.