A reggeli kávé tanítása

 A reggeli kávé kihűl.
Azért hűl ki, mert kölcsönhat a környezetével. Igyekszik a lehető legalacsonyabb energiájú állapotba kerülni, a környezete pedig képes hőt fölvenni. A kávé hő formájában tud energiát leadni. Az úgy pont jó.
Leadja.
A környezete (levegő, asztal, csésze, kezed) pedig felveszi.

Mi miért nem vagyunk reggeli kávé?!
Ha van valami tehetségünk, tudásunk, miért nem adunk belőle a környezetünknek?
Rendelkezünk egy olyan adottsággal, amivel a kávé nem: meg tudjuk változtatni a környezetünket, a helyünket, helyzetünket, hogy megfelelő környezet vegyen körül, ahol leadhatunk abból az energiából, ami bennünk van. Bármiből, amiből nekünk több van.

Amikor aztán kialakul a termikus egyensúly, a kávénak még akkor is van haszna: megiszom, és ilyenek jutnak közben eszembe.
Pedig milyen kevéske kis folyadék volt...

 

Dk, 2020-06-10

Beázó tetők

A legtöbb esetben egy beázó tető rosszabb, mint ha nem volna tető egyáltalán.
Ha nincs tető, nem lepődünk meg meg, nem ábrándulunk ki, ha eltalál néhány esőcsepp. De a tető, amelyik beázik, elvárásokat ébreszt, hogy aztán ne teljesítse azokat.
Tetőt ígér, de hibás, így talán rosszabb, mintha nem is volna egyáltalán tető.

Forrás: https://seths.blog/2020/05/leaky-roofs/ (fordítás saját)

Az elsőre válaszul

Kontextus: https://mivanvelem.hu/2020/05/04/az-elso/

Az első lépés azért nehéz, mert még nincs mihez képest korrigálni. A második lépést már megelőzte egy -- az első. Ez, és az összes többi lépés a megelőzőekhez képest lépődik.

Egyszer volt nekem egy igen okos főnököm. Kezdő voltam még, hát minden főnök okosnak számított hozzám képest, de akiről most beszélek, az fölötte volt nem csak a mediánnak, de még az átlagnak is.
Ez a szóban forgó főnököm egy munka kapcsán megkérdezte, mennyi idő alatt tudnám elvégezni? Mondtam egy számot, amit meghallva egy nagyon fontos, és az életemet azóta is meghatározó kérdést tett fel:
-- Nekiállni mennyi idő kell?

A második tányér

https://seths.blog/2019/04/the-second-bowl/ :

Ma két tányért törtem össze.

A mosogatógépet pakoltam ki, egyik kezemben tartottam az apró, tiszta tányérokat. Egyik csúszni kezdett, és döbbenten néztem, hogy kezdi meg lassan a zuhanást a konyhakő felé.

Egy bátor, de hiábavaló gondolattal, hogy csodával határos módon elkapjam, eldobtam a másikat is.

Mindkettő összetört.

Gyakran a legjobb, amit egy elveszett lehetőséggel tehetünk, hogy elengedjük. A tovább hajszolásával olyasmi állhat utunkba, ami még nem veszett el.

--
(saját fordítás)
Egy kicsit válasz. Nekem is.

kéreget a hold

kéreget a hold

hold dalt énekel

ebek dalolnak a holddal

kutyául a hold holdul

szeretetet koldul

 

Dk., 2019-02-20 6:17

Előadvent 2.

Egyszercsak fáradni kezd kezem

amíg zuhanó életem

roncsaiba kapaszkodva

bizonygatom hogy létezem

de mielőtt még hajnalodni kezdhet

nekem már dereng valami

furcsa kezdet amelyben 

igent mondok a hívó szóra

és már csupán befelé

üvöltözködöm.

 

Dunakeszi, 2018-10-29 1:11

10

Benned is van miért ne lenne
egy ajtó a végtelenbe

Dunakeszi, 2018-11-19 01:02

11

miértek tojásából
remélő szívek melegétől
kikel felszakítva héját
a csendes remény

Dunakeszi, 2018-11-17 23:24

Szeretettel ajánlom annak, aki nevében királynő, bocsánatkéréssel, hogy végül visszavontam, amihez hozzászólt. ... de így talán jobb lesz.

Van-e csend ott...

... ahol hallgatnak?
Olvasom ezt a bejegyzést, és gondolatok egész lavinája indul útjára. Egy részüket odaírtam megjegyzésként.

Van-e csend ott, ahol némaság van?
Csend-e, amikor fájdalmában már nem ad hangot az ember?

A csend lehet eszköz.
Olyan, mint a bot. Vagy mint a balta: agyonüthetünk vele valakit, de házat is építhetünk vele. Rajtunk múlik, mire használjuk, ha eszköz.

A csend lehet állapot.
Mint minden állapot ezen a világon, ez is változik. Addig talán észre se lehet venni, amíg fönnáll. Nagy családban az élet nem hozza gyakran elénk ezt az állapotot. Tartjuk is nagy kincsnek, amikor beköszönt. Másfelől minden szülő megérte már azt a csendet, ami egy csörömpölés, vagy más furcsa zaj után támad kis ideig. Amikor már tudjuk, hogy baj van, de még nem tudni mekkora?
Ha ebben a pillanatban fölsír a gyermek, már nyugodtabbak lehetünk. De ha a csönd marad, futni kell, rohanni azonnal, mert nagy a baj!

Mi lehet még a csend?
Nem minden halott, ami csendes, és nem minden él, ami zajt okoz.

... csak megjegyeztem mindezeket csendesen.

Kriptikus szavak

Ha mondani akarsz valamit, ne sírt építs a szavakból!
Kriptát, vagy rejtelmes piramist, aminek a mélyén ott lappang ugyan a lényeg, a mondani való, csapdák mögött, hozzáférhetetlenül.
Nem is a mondani való, hanem csak annak kihűlt teteme.

Legyenek szavaid inkább, akár a képkeret. Vagy inkább oltár, amely felemeli, és megmutatja a mondani való lényegét!

De mi van, ha működik?

A sikertől való félelem, legalább olyan nagy kihívás, mint a félelem a bukástól.
Mert ha menni fog, a dolgok megváltoznak.
Erre felkészültél?

(Forrás: Seth Godin blogja, fordítás: saját)

Értékmentés

Mielőtt végleg feledésbe merül, volt az én ifjúkoromnak egy meghatározó élménye, amit most már archívumokból lehet (vagy talán már onnan se) előkotorni.
Volt egyszer (de még van is) egy After Crying nevű zenekar, és annak (volt egyszer, de már nem nagyon van) egy Hajnali ének című száma. Kevés olyan zenét ismerek, amit akárhányszor meg tudtam/tudok/tudnék hallgatni, anélkül, hogy megunnám. Ez közéjük tartozik/tartozott. Azért vagyok ilyen bizonytalan, mert nem tudom: fellelhető-e még egyáltalán valahol? (A linkek fényében: ha vezetnek valahová, akkor igen.)
A szövegét sikerült megtalálnom egy archívumban hosszas keresgélés után, és ezt most értékmentő jelleggel ide is másolom:

HAJNALI ÉNEK (6.13)
(Vedres Csaba, Robert Fripp - Egervári Gábor)

Álmos szemeken a kéklő fény, ahogy eljön a hajnal
Lassú szekerek az út mentén, velük ébred a halk dal
Békesség van a kicsi temetőben
Suttog az üde szél elmúlt harcokról
A neveiket itt hagyták
A jegenyék kérgét
Katonák vésték
Élnek a fák, és óvja az ég
A madarakat most is, mint rég

Ráncos, mosolyos a bölcsesség öreg asszonyok arcán
Alvó gyerekeket ringatnak, padon ülnek az utcán
Dombról néz le a falura a templom
Szentek a falakon, hálás kőtáblák
A szeretetük itthagyták
A remegő gyertyák
Nevüket látják
Házuk a fény, és óvja az ég
A madarakat most is, mint rég

Áldást, békét,
Adj nekünk, jó reménység
Add, hogy legyen, aki meghallgasson még

Álmos szemeken a kéklő fény, ahogy eljön a hajnal
Lassú szekerek az út mentén, velük ébred a halk dal
Dombról néz le a falura a templom
Suttog az üde szél, fák közt táncot jár
A gyerekeket itt hagyták
A jegenyék kérgét
Katonák vésték
Élnek a fák, és óvja az ég
A madarakat most is, mint rég

Áldást, békét,
Adj nekünk, jó reménység
Add, hogy legyen, aki meghallgasson még

Hű békesség
Dicsértessék!

Csöppet sem mellesleg ezzel kívánok boldog születésnapot a mi 15 éves nagyfiunknak! (Aki most nem örülne, ha kitenném a fényképét, pedig... mindegy, majd ballagáskor : )

Update: a szöveget innen másoltam (ha megszűnik a hivatkozás, én akkor is onnan másoltam).

A három kőműves meséje

Szizopantész egy sétája alkalmával építkezések környékére tévedt.

Megállt egy egy helyen, hosszasan nézte a munkást, majd megkérdezte tőle:
-- Te mit csinálsz?
-- Téglákat rakok egymás mellé szép rendben. Közéjük maltert teszek.
Szizopantész megköszönte a tanítást, és továbbállt.

Megállt egy egy helyen, hosszasan nézte a munkást, majd megkérdezte tőle:
-- Te mit csinálsz?
-- Falat építek téglából és malterből. Jó erős lesz.
Szizopantész megköszönte a tanítást, és tovább sétált.

Megállt egy egy helyen, hosszasan nézte a munkást, majd megkérdezte tőle:
-- Te mit csinálsz?
-- Házat építek az embereknek. Ez lesz az otthonuk.
Szizopantész megköszönte a tanítást, és hazaindult, mivel megéhezett.

Hazafelé Szizopantész elgondolkodott.
Ugyanabból az alapanyagból, ugyanazokkal a mozdulatokkal dolgozott a három mesterember. Miért mondtak mégis mindannyian mást?

(Ha valaki meg tudná jelölni nekem az eredeti történet forrását, azért nagyon hálás lennék, és köszönöm előre is! Szizopantész nevét Peer Krisztián egy 25 évvel ezelőtti írásából emeltem át. A címére sajnos már a google sem emlékszik.)

Élnek a kövek

Ha hatalmadat érezvén egy körmöt levágatsz
és akaratán kívül egy szőke nőt a táncba hívsz.
De egy másik napon egy mikrobuszból intő
hivatalnok látása miatt beteg szíved
majdnem a sírba visz.
De a hatalmat gúnyolod és senki nincs,
aki erősebbnek látszana nálad.
Minden mondatra emlékszel
és minden mondatod telitalálat.

Óriás szívedet derűs mosollyal
a világra büszkén megnyitod
jókor reggel a szemedet is,
keveset alszik negyven fele az ember.
Rekeszes táskádat degeszre tömve
rohansz egy átkozott hivatalba,
Nagy tudásoddal és a régi tekintélyeddel,
Mert az idő halad, gyorsan szaladsz,
felelősséged biztos tudatában,
De egy másik napon rettegve gondolsz
mindarra, ami van és rettegve ülsz otthon a szobádban.
Mert az idő halad, otthon maradsz,
vagy sört öntesz a pezsgőbe egy éjjeli kocsmában.
Lüktető agyadat görccsel, haraggal és indulattal
rövidre zárva.

Ha harc, hadd legyen harc, megduplázod az
összes tétet
És tévedhetetlenül bizonyos vagy abban,
hogy elvesztetted az egészet.
Derűre ború, borúra háború,
most elküldték Kantot a fenébe,
Így kezdődött el a béke vége.

Szétszaladt bárányok között tüzet okádva
halkan emelkedik a szekér,
Illés még éppen odaér.
Jákob egy hatalmas létrával szintén arra szalad,
Vigyáz, nehogy lemaradjanak.
De hiába lángol, mégsem ég el a fenyér,
Nagy csendben vár és hallgat a szél.

A mozdulatlan tájban minden áll csak a kastély
inog, miközben felrepül.
A lemaradt szentek helyett Te ülsz benn
egyedül.
Nyilam kilövöm, repülök át mind a száz szobán,
A százegyediken kendőt hímzel a szófán.

Élnek a kövek mert bennük is erő szalad
Gyémánt hegyen ég el a fény.
A kövek szikráznak és te látod,
Autók ajtaját tépi le a szél.

http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/16041/balaton/a-nap-az-apa-zeneszoveg.html

Ma pont ilyen kedvem van. Nem mintha mindegy volna. Nem mintha nem volna mindegy.
Egy helyen változtattam a szövegen két okból. Először is, mert én úgy emlékszem, másodszor pedig nem jár olyan nagy lépésekkel a halál. Remélem.

Mérték

Mérnök vagyok.Szeretek mérni.
Általában amit nem lehet mérni, arra nem lehetünk hatással.

Mi a mérés?
A mérendő mennyiség által előidézett változás összehasonlítása valamivel. Egy etalonnal, amiben megállapodunk. Ez bármi lehet. Mondjuk a híres méterrúd, ami nem is rúd, de amiben megállapodtak, hogy ekkora egy méter. (Forrás: Wikipedia)
Van, amikor nem az előidézett változást mérjük, hanem valaminek egy tulajdonságát (mondjuk a hosszmérték esetében a hosszát) hasonlítjuk össze az etalonnal. De az összehasonlítás mindig megvan.
Ezt az etalont nevezzük mérték egységnek. Vannak alap mértékegységek, és származtatott mértékegységek (ez utóbbiak közül némelyeknek van ugyan külön nevük, de visszavezethetők az alap mértékegységek egymás közötti viszonyára. Például az erő mértékegysége visszavezethető a tömeg, a távolság és az idő alapmértékeire (bővebben lásd itt).

Hogyan lehetünk hatással a mért mennyiségekre?
Sehogy. Szomorú ugye? Pedig be kell látnunk: nem a mért mennyiségekre akarunk befolyással lenni. Illetve mégis, de másként. Ugyanis minden mérésünket azért végezzük, mert a mért, illetve a befolyásolni kívánt mennyiség között összefüggést vélünk felfedezni.
Ha például a szívbetegség kockázatát szeretném csökkenteni, akkor a testtömegemet mérem, mert okos tudósok összefüggést mutattak ki a testtömeg, és a szívbetegség kockázata között. További csavar, hogy igazából nem a testem tömegét mérem meg ilyenkor, hanem a súlyát, mégis kilógrammban kapom az eredményt, ami a tömeg mértékegysége.
Valaki elgondolkodott már azon, hogy hogyan lehet ez?
Ha fizikus olvassa e sorokat, vagy más hozzáértő, akkor még akár ki is javíthat. Arról van ugyanis szó, hogy ezesetben ismerjük az összefüggést a Föld felszínén található tárgyak tömege, és az erő között, amivel ezek a tömegű tárgyak (vagy emberek : ) nyomják az alátámasztást, vagy húzzák a felfüggesztést (ez a súlyerő egy egyszerű megfogalmazásban). Viszonylag egyszerű a számítás, és mivel oda-vissza megy, ezért hajlamosak vagyunk azt hinni, tömeget mérünk.
Egy űrhajóban, a súlytalanság állapotában nem működik a Föld felszínén bevált személyi mérleg. Ott a testeknek nincs súlya, viszont van tömege továbbra is. Legyen az szorgalmi feladat, hogy aki érdeklődik, kinyomozza, hogyan mérik az űrhajósok a testük tömegének változását?

Aki eddig kibírta, annak most jön az adventi rész.
A fentiek tükrében hogyan értelmezzük azt a mondatot, hogy a szeretet mértékegysége az áldozatvállalás?

"Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára." Örkény István

Mérnök vagyok. Szeretek mérni.

Meg kellett keresnem...

... mert arra ébredtem, hogy tudom, és most pontosan ezt érzem.
... mert forgattam magamban évek óta.
... mert szeretem.
... mert nem tudták tőle elvenni a kedvemet.
Pedig ügyesek ám!


Gárdonyi Géza: Tanácskérés
http://gondolkodom.hu/gardonyi-geza-tanacskeres/

Visszatérni

Visszatérni, amíg még tart a ma.
Vég nélkül meddig is tartana?
Felismerni a tehetetlenséget
és remélni hozzá egy szebb, értelmesebb véget,
mint amilyennek most látszik.
Csak a gyanútlan gyanakvás,
no meg a céltalan megelőzési kísérletek
látszanak arcunkon, amíg hiába nem alszunk.
Amikor végül mégis elszenderedünk,
minden, amitől addig félni kellett csak
megtörténik velünk.
Ha máshol nem, álmunkban.
Aztán valóra válik az álom.
Vagy ki álmodja most a lepkét,
ki a boldog fiatalt,
és ki a díjnokot?
Visszatérni, amíg még tart a ma.
Vég nélkül meddig is tartana?

Esti áhitat

A szavak elfogynak végül
és elfogy lassan az ég is
egyetlen szó hasad igenné
milyen szófaj a mégis?

Sötéted szélesre tárt
kapuján kifolyik a csönd
a szavak elfogynak végül
borulj térdre úgy köszönd!

Bp., 2015-08-06 21:12

Újszülötteknek a finnekről

... meg mindenkinek, aki szereti.

+15°C Spanyolországban az emberek téli kabátot és kesztyűt húznak. A Finnek kifekszenek napozni.
+10°C A Franciák hiábavalóan próbálják bekapcsolni a központi fűtést. A Finnek virágokat ültetnek a kertben.
+5°C Az Olasz kocsik nem indulnak. A Finnek még kabriókat használnak.
0°C Megfagy a desztillált víz. A Vantaa folyó vize kicsit sűrűbbé válik.
-5°C A Kaliforniaiak a fagyhalál küszöbén állnak. A Finnek még egy utolsó rostonsütést rendeznek a szabadban a tél beállta előtt.
-10°C A Britek fűteni kezdenek. A Finnek hosszú ujjú pólót vesznek.
-20°C Az Ausztrálok elmenekülnek Mallorcáról. A Finnek Szentiván éjjét ünneplik. Beköszönt az ősz.
-30°C A Görögök halálra fagynak és eltünnek a Földről. A Finnek elkezdenek házon belül mosni.
-40°C Párizs összeroppan a hideg súlya alatt. A Finnek sorban állnak a Hot Dogos standok előtt.
-50°C A jegesmedvéket kimenekítik az Északi Sarkról. A Finn hadsereg elhalasztja a téli túlélő gyakorlatát az enyhe időjárásra hivatkozva.
-60°C Korvatunturi (A Télapó otthona) befagy. A Finnek kivesznek egy filmet és otthon maradnak.
-70°C A pót-Télapó délre költözik. A Finnek kissé idegesek lesznek, mert kedvenc Koskenkorva vodkájukat már nem tárolhatják a szabadban. A Finn hadsereg megkezdi a túlélő gyakorlatot.
-183°C Az ételben található mikróbák elpusztulnak. A Finn tehenek a gazdájuk hideg kezeire panaszkodnak.
-273°C Minden atom alapú molekula mozgása leáll. Az idényben először hangzik el finnül: "Kissé hideg van ma odakint."
-300°C Befagy a Pokol. A Finnek megnyerik az Euroviziós táncdalfesztivált...

Én magam egy Sanyi nevű volt munkatársam egy hat évvel ezelőtti leveléből idézem... Kicsit le kellett csiszolni róla a karakterkódolás patináját, és ettől most jobb lett.

Hamacsak

Ha ma csak egy blogbejegyzést van időd elolvasni, ez legyen az!

(Minden további szó szükségtelen.) Isten megáldjon!