Hétfőtől új munkahelyem van.
Valamiért a patkány-orrom megérzi a süllyedő hajókat. Az a hajó nagyon durván süllyed.
Itt ... egy hét után még nem nagyon van mit mondani. Rengeteg a tanulni való, és többek szerint azzal tudom a legjobban elrontani, ha kapkodok.
A térkő projekt idénre leállt. Iszonyatos mennyiségű besöprő homokot sikerült rendelnem. Két köbméter az összes ház körüli beton szükségletünk fedezésére is elegendő lesz, kivéve ha nem. A garázsbejárat előtti rész kövei nagyon durván mozognak. Szinte lehetetlen besöpörni őket. Minden mozdulatra újabb lyukak jelennek meg a kövek között.
Mondjuk ki számított arra, hogy amit elkezdem a kövezést, kitör a monszun, és beköszönt az esős évszak egyszerre. Ez a sok eső, ami leesett, csak a gyepnek jó. Na jó, a fűnek, mert azt, ami a kertben van, gyepnek nevezni olyan túlzás, mint engem topmodellnek nevezni a másfélszeres túlsúlyommal.
Ma medencét állítottunk, és nem olyan rég még mindig folyt bele a víz. Hat köbméter, az hat köbméter, és mire ez a félcollos csövecskén átcsodigált, az bizony több, mint hat óra volt. ... és még közel sem biztos, hogy tele a medence. Más lett tele, és elzártam a csapot. Majd holnap reggel folytatjuk, ha szükséges.
Csináltunk belátásgátlót a málnához. Sajnos a foglalkozás nem érte el a célját, mert az apácarács igencsak gyengécske erre a célra. De hát gondoltuk mi ezt. Legalább is a feleségem, és már jó előre megvette az árnyékoló szövetet, amit majd rá fogunk kötözni. Most már csak gyorskötöző kell hozzá. Ismertebb nevén stücni. Abből viszont nem elég a bleibstücni, hanem UV álló kell, mert különben hamarabb esik szét, mint a fakeret.
Ilyen mostanában egy átlagos hétvége minálunk. A betegeink szépen gyógyulnak.
Ezek is... amint kitaláljuk, hogy akkor idén először látogassuk meg a szüleimet, azonnal kitör rajtuk a hányós hasmenés. Szóval nem mentünk. Pedig jó lett volna.
Lesz legközelebb!