Sokkal jobb

Vagy legalább is már nem életveszélyes. Mármint az autó, mióta az első lengéscsillapítóit kicserélték. Nem lehetett ezzel tovább várni már, és még jó, hogy nem útközben esett rá valahol a kerékre a jármű. Szépen átlyukasztott volna mindent a torony. De legalább is a motorháztetőt, meg a szélvédőt. Vagy ... mindegy. Jobb lett.

Most már azt is tudom, hogyan kell kimászni a tetőre itt minálunk. Értékes tapasztalat, és végre az utolsó fordítva felrakott cserép is vissza lett terelve a helyes mederbe.

Nagy szomorúságunkra kiégett a kis fenyő, amit édesapám hozott még az ősszel, és a tavasszal nagy gonddal elvetett gyep szintén kiégett.

Készülünk a 18. házassági évfordulónkra. Nagykorúvá válik a házasságunk. Nem tudom, jobb-e, vagy rosszabb, mint amikor elkezdődött. Az biztos, hogy ezt nem csinálnám végig mégegyszer, és nagyon remélem, hogy nem is kell. Illetve nem csak remélem, hanem meg is dolgozunk érte minden nap. Nem egyszerű, de senki soha nem is mondta, hogy az lesz.

Lett helye megint

Már gondolkodtunk róla, hogy a múlt pénteki szélvihar (azóta többen is jelezték az utcában, hogy igen nagy szél kerekedett hirtelen, aztán el is állt, szóval a szélvihar) okozta károk ürügyén micsoda fejlesztéseket fogunk végrehajtani. Egy új tetőkibúvó a meglévővel átellenes oldalon, a behorpadt ereszcsatorna rendbetétele okán egy vízgyűjtő kifolyó létesítése.

De volt a mi kedves szürke négykerekű feneketlen kútunknak egy olyan problémája, hogy nem működött benne a klíma. Ez egy klímás elmondása szerint mintegy 50 ezer forintos kiadás lett volna tokkal, vonóval.
Bizakodva adtam le ma reggel a pénznyelőgépet a szerelőnél, aki másfél óráig vívódott magával, mire föl mert hívni, hogy igen sok baját látja ennek a készüléknek.
Kezdetnek a klíma kompresszor azért ment tönkre, mert a meghibásodott vízpumpából folyik rá a víz. Ha már a vízpumpát ki kell cserélni, akkor le kell szedni a vezérműszíjat, és akkor ő már egy újat rakna helyette. Az autó elejéből jövő nyikorgás pedig nem a leszakadt lökhárító (az is csúnya, de vissza lehet szegecselni), hanem a lengéscsillapító felső része van belerohadva a karosszériába. Na most ha az átszakad, márpedig a rozsda miatt egyszercsak át fog, akkor átszakítja a motorháztetőt, és jó esély van rá, hogy még a szélvédőt is összetöri, mert pont ennek a kettőnek a találkozásánál lyukad ki. ...
A többire már nem is figyeltem.

Fölrémlett előttem a tanévkezdés. A gyerekek az összes eddigi ünnepi ruhájukat, cipőjüket kinőtték. A tanszerek sem két fillér, még ha a könyveket ingyen kapjuk is.
Fölrémlett előttem egy pár napos "nyaralás", de csak tovatűnő gondolat formájában.

Fölvetődött továbbá, hogy iszom egy pohár vizet, mert szédülök.
Talán többet kéne aludnom.

Ez akkor is igazságtalanság! Más százévekig jár a vén csotrogány vackával anélkül, hogy szervíz közelébe vinné. Én az öt év alatt, amióta nálam van a kocsi, most költöm rá harmadszor az árát (amennyiért vettem).
Ennyi pénzért vehettem volna akár egy rendes autót is. ... és ez eddig minden használt autóm vásárlásánál így volt, azzal a kivétellel, amikor a céges autómat vettem meg.

Megéri nekem ezt a nagy autót fönntartani egyáltalán? Barátkozom a csak busz, illetve a vonat+kerékpár lehetőségek gondolatával. Hogy mi lesz ezek után, azt meg majd úgyis meglátjuk. 

Misztérikum

Amíg az egyik fiúval fölültem a vonatra, a szél
-- megkezdte a tetőn a betoncserepeket, és a gerinc túloldaláról lehajigálta a bejárati ajtó elé
-- felkapta a trambulint, és a betonkeverőn átemelve, hozzávágta a csatornához, majd a derékszögben másik falon levő garázskapuhoz

A tehetetlenség érzésével ültem a vonaton.
Nem értjük, mi történt?! Hogyan lehet ez?
A pár méterrel arrébb levő teregetőnek a rajta levő ruhákkal együtt nem hogy baja nem lett, de meg se mozdult az egész alkotmány, pedig tud körbe forogni, ha olyan bolond szél fúj.
Nem értjük.
A lányok szerencsére bent voltak a házban, és csak a csattanásra lettek figyelmesek. Akkor mentek ki megnézni, hogy mi történt.
A szomszédok segítségével, és a házunkat építő vállalkozó gyors beavatkozásának köszönhetően a közvetlen veszély elhárult.

De továbbra is ott a lyuk a tetőn. A cserepeket leszedő munkások azt mondták, hogy három sor cserép fordítva volt föltéve, azért kaphatott alá a szél. ... én meg nem merek kimenni a tetőre. Illetve nem mertem, de majd most összeszedem a bátorságomat, mert látom, hogy ezt is nekem kell megoldani.
Létráról az érintett tetőrész nem elérhető, és a környékről nem látható (pont eltakarja a szomszéd ház). Szóval nem úszom meg. Fejben már összeraktam magamnak. Jöhet a megvalósítás!


De majd csak holnap. Mára elég volt szétszedni az itt-ott elgörbült trambulint miután hazaértem a másik fiúval. Váltották egymást.
Ha élek, majd mesélek. Az egész olyan szürreális...

... és mintegy pihenésképpen mikor romoljon el az autóban a klíma, ha nem a nyár kellős közepén?!
Lehet, hogy vissza fogom sírni ezt az autót, de nem a megbízhatósága miatt. Valahogy mindig pont akkor romlik el, amikor szükség lenne rá. Vajon honnan tudja?
Nem értjük.