Pakolászunk. El a nyárit, elő az őszit/télit. El a régit, elő a még régebbit.
Izgalmas kérdések: rám jön-e még? Jó lesz-e neki? Mi nincs, mire lesz szükség?
Tankönyvet idén alig kötöttem. Viszont az órarend borzalmas! Második hete járnak, és még mindig változik.
Keresünk ismerőst, akihez át tudunk jelentkezni. Csak addig, amíg majd Petit is velveszik ugyanabba az iskolába, ahova a testvérei járnak. Érdekes, de inkább érdektelen vadhajtásai a magyar iskolarendszernek, és a magyar bürokráciának. Vajon elegendő lesz csak őt átjelenteni valamelyik közelben lakó rokonhoz, vagy mennie kell az egész családnak?
Szép dolog az ügyeskedés? Nem.
Szép dolog a fafejkedés? Nem.
A magyar okos nép. Okosba' meg tudja oldani a dolgokat. Az azonos iskolába járást például lakcmváltoztatással.
Azt pedig nem is próbálom meg megérteni, hogy a tőlünk 200 méterre található iskola miért nem a mi körzetünk, és miért kéne hivatalosan a mi gyerekeinknek a 30 méter széles, kétszer két sávos (plusz villamos!) út túloldalán levő, majdnem 1 km-re található iskolába járni?
Ennyi erővel lehetne az újpestiek körzetes iskolája valahol a Kosztolányi Dezső térnél is, nem?
Most még csak ez a baj. A többi jön úgyis magától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése